A GOH/GMP beszédpercepciós diagnosztika a magyar anyanyelvű gyermekek beszéd-
feldolgozási folyamatának felmérésére alkalmas sztenderdizált tesztrendszer. Az emberi beszéd
feldolgozásának (beszédhallás, beszédészlelés, beszédmegértés) megítélésére, minősítésére és
az eredmények alapján a fejlesztés megtervezésére nyújt lehetőséget 3-13 év közötti
gyermekeknél (bizonyos esetekben fiatalabbak és idősebbek részleges tesztelése is elvégezhető).
A kapott eredmények alapján a beszédfeldolgozás működése jól jellemezhető, ezáltal a tipikus
fejlődési szint megbízhatóan elkülöníthető az elmaradottól, vagy a zavart folyamattól, melyet a
diagnosztika életkor-specifikus értékelései tesznek lehetővé. Ezeknek a folyamatoknak az
életkori szintű működése szükséges az ép, tiszta beszédhez, az olvasás és írás elsajátításához, a
gondolkodáshoz és a tanuláshoz egyaránt.

A diagnosztika nagyothalló és nem beszélő gyermekekkel is elvégezhető!

A GOH/GMP tesztek felvétele előtt javasolt egy fül-orr-gégészeti vizsgálat (fülzsírdugó,
gyulladás stb. kizárása), valamint egy audiológiai vizsgálat vagy hallási figyelem szűrés (6
éves kor alatt játékaudiometria vagy objektív hallásvizsgálat), mert a felmérést kizárólag
egészséges hallószervekkel és hallással érdemes megkezdeni. Az ép hallás alapvető
fontosságú a teljes beszéd-feldolgozási folyamat sikerességének szempontjából.

Milyen esetekben javasolt a GOH/GMP diagnosztika?

• ha gyakori felső légúti megbetegedés; vagy középfülgyulladás áll/állt fenn
• ha nem tud figyelni az elhangzottakra, főleg alapzajos háttérben
• ha a beszélőt kevésbé „hallja”- érti, mint a háttérben beszélőket
• ha hangos környezetben magatartása, viselkedése megváltozik (pl. nyugtalanná vagy visszahúzódóvá válik) / vannak magatartási vagy beilleszkedési nehézségei
• ha gyakran keresi a csendet, nyugalmat
• ha állandóan hangosan beszél
• ha figyelme elterelődő, rövid ideig tartó
• ha megkésett a beszédfejlődés vagy még mindig nem beszél
• ha a gyermek szókincse lassan gyarapodik
• ha tartós logopédiai probléma áll fenn
• ha sokszor visszakérdez; sok korának megfelelő szót/kifejezést nem ért meg
• ha az utasításokat nehezen érti vagy félreérti; gyakran szükséges ismételni
• ha lassú gondolatmenet, lassú reagálás jellemzi
• ha nem szeret telefonálni, hangosan hallgatja a televíziót
• ha nem hallgat szívesen mesét
• ha nehezen tanul memoritereket (mondókát, verset)
• ha inaktív a tanórákon; egyedül játszik
• ha több utasítást nem tud követni, megjegyezni
• ha gyenge az olvasási/helyesírási készsége
• ha gyakran nem érti az olvasottakat; másolásnál/tollbamondásnál sokat hibázik
• ha nehezen fogalmaz
• ha gyakran „elfelejti” mi volt a házi feladat
• AIT/FST Hallási Figyelem Tréningprogram elvégzése előtt

A gyermekek akár évekig képesek kompenzálni a beszédpercepció terén való elmaradásukat,
ezért fontos fokozottan figyelni erre a problémára, mivel ez a terület rejtetten működik, így
sokszor későn derül ki, hogy mi áll a tanulási-, vagy viselkedési problémák hátterében.
Prof. Dr. Gósy Mária több évtizedes kutatásaival igazolta, hogy a gyerekek kb. 60%-ának a
beszédészlelése és beszédértése elmarad az eredményes iskolai tanulás szempontjából
elvárttól. A gyanújeleket mutató gyermekek tesztelése feltétlenül javasolt! A kudarcok
megelőzése érdekében pedig még iskolába lépés előtt (4-5 éves korban) ajánlott elvégezni e
területek feltérképezését.

MI A BESZÉDHALLÁS?

A hallás a különböző akusztikai ingerek azonosítását és feldolgozását jelenti. Azonban a
beszédhangok felismerése magasabb szintű idegtevékenységet igényel minden más akusztikai
jelenség feldolgozásánál, ami azt jelenti, hogy a hallási működés nem azonos a beszéd
dekódolásával.
Ez magyarázza azt, hogy sok olyan gyermek beszédhallása elmaradást mutat, akiket a klinikai
hallásvizsgálaton ép hallónak mértek. Az ép hallás önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermek
képes a komplex beszédjel feldolgozására, a beszédhangok azonosítására.

MI A BESZÉDÉSZLELÉS?

Beszédészlelésről akkor van szó, amikor a beszédfelismerési folyamatban a jelentésnek még
nincs szerepe (pl: a gyermek olyan szót hall, melynek a jelentését (még) nem ismeri). A
beszédészlelés tehát a beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok pontos felismerése és
azonosítása. A beszédészlelés rendszere felismeri azokat a különbségeket, melyeket a
nyelvünk tartalmaz. A beszédészlelés síkján található az akusztikai, a fonetikai és a fonológiai
szint.

MI A BESZÉDMEGÉRTÉS?

A beszédértés az anyanyelvnek egy magasabb szintje (szemantikai, szintaktikai, asszociációs).
Az ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és a szöveg egymásutániságának a helyes
felismerését és értelmezését, vagy a tartalom feldolgozását jelenti. Ide tartozik a szóértés, a
mondatértés és a szövegértés. Bővebben:

Szóértés zavara esetén a gyermek kevés szóval, rövid mondatokban beszél; beszédéből
hiányzik a változatosság, nem találja a szavakat, töredékesen beszél, sok töltelékszót használ.

Mondatértés zavara esetén nem érti mások beszédéből, utasításaiból a viszonyokat,
összefüggéseket, azokat a tartalmakat, melyeket toldalékaink, kötőszavaink, nyelvtani
eszközeink hordoznak. Nehezen vagy egyáltalán nem tudják érthetően elmesélni élményeiket,
vagy leírni egy képet, szituációt. „Szósalátákban” mesélnek, mondataik töredékesek,
nyelvtanilag helytelenek.

Szövegértés zavara esetén a gyermek nem érti a mesék, történetek összefüggéseit, a
cselekményt, nem képes kiszűrni a lényeget, nem tudják visszaadni a szövegek tartalmát.

A DIAGNOSZTIKA TESZTJEI:

A diagnosztika 20 tesztet tartalmaz. Közülük 1 a beszédhallás (GOH teszt), 1 a nem beszélő
gyermekek, 15 az óvodás, és 18 az iskolás gyermekek vizsgálatát teszi lehetővé.
A beszédhallás teszten kívül 10 részteszt a beszédészlelést vizsgálja, kettő
a beszédmegértést, további három a tárolást-előhívást, kettő a vezérlést (agyfélteke-
dominancia és centrális működés), egy teszt a kezességet (a kézdominancia meghatározását a
vizsgálat alatti folyamatos megfigyelés is alátámasztja), egy pedig nem beszélő gyermek
esetében használható.

MENNYI IDŐT VESZ IGÉNYBE A FELMÉRÉS?

A tesztfelvétel sorrendjét minden esetben a vizsgált gyermek életkorához, pszichés
állapotához és kooperációs készségéhez igazítjuk. A tesztelési idő óvodásoknál átlagosan 30-
35 perc, iskolásoknál 35-45 perc. Ezek az időtartamok relatíve rövidek, mégis elegendők
ahhoz, hogy a gyermek beszédfeldolgozása jól megismerhető legyen, azonban elkerülhető,
hogy elfáradjon vagy unalmat idézzünk elő.

MI TÖRTÉNIK A FELMÉRÉS UTÁN?

A diagnosztika eredménye és a fejlesztési irányvonalak kijelölése rögtön a felmérés után
megtörténik röviden szóban. Az írásos anyag 10 munkanapon belül, titkosított pdf
formátumban jut el az ügyfélhez elektronikus úton.
Szükség esetén a javasolt fejlesztés problémától és az elmaradás mértékétől függően történhet
otthon a szülő közreműködésével vagy (gyógy)pedagógus/fejlesztő pedagógus vezetésével.
Érdemes a fejlesztést logopédiai valamint mozgásterápiával kombinálni.