A DSZIT-diagnosztika egy részletes anamnézis felvételével kezdődik, ahol már gyakran több
szenzoros integrációs zavarra (SPD) utaló jel is megmutatkozik. A vizsgálat során
megfigyeljük a gyermek izomtónusát, reflexintegrációs szintjét, mozgáskoordinációját,
egyensúlyát, a vesztibuláris – proprioceptív rendszer érettségét és a taktilis ingerek
integrálásának milyenségét.

A SZENZOROS SZABÁLYOZÁSRÓL ÉS A SZENZOROS INTEGRÁCIÓS
ZAVARRÓL:

A szenzoros szabályozás egy neurológiai folyamat, mely testünk és környezetünk érzeteit
rendezi, lehetővé téve, hogy testünket az aktuális helyzetnek megfelelően tudjuk használni. A
szenzoros integráció az érzékszervi feldolgozás legfontosabb fajtája.
Felmérések szerint a gyerekek 16%-át érinti a szenzoros integrációs zavar (SPD), ami egy
neurológia probléma, mely abban nyilvánul meg, hogy a gyermek idegrendszere nem képes
feldolgozni a környezetéből vagy saját szervezetéből érkező, leginkább látással, hallással,
tapintással, szaglással kapcsolatos egyes ingereket.

Mi okozza az SPD-t?
Összetett problémáról beszélhetünk, hiszen gyakran vele született, akár örökölt nehézsége ez
az idegrendszernek. Előfordul azonban, hogy valamilyen gyermekkori trauma váltja ki.
Emellett más fejlődési akadályok is közbeszólhatnak: például a csecsemőkori reflexek
visszamaradása.

Milyen következményei lehetnek a kezeletlen SPD-nek?
Ha a szenzoros gyermek nem kap időben fejlesztést, az okozhat tanulási (diszlexia, diszgráfia)
és magatartási zavarokat. Ezért is fontos az iskoláskor előtt megkezdett fejlesztés.

Jellemző tünetek melyeket könnyen felismerhet a szülő:

– zavarják a ruhák címkéi, zokni, nadrág fehérnemű gumija, vagy csak bizonyos ruhatípusokat visel el

– nem szereti, ha simogatják

– nem bírja, ha megölelik, kerüli az érintést

– csak kiengedve szereti a haját hordani, nem bírja a hajmosást, fésülést

– nem szereti, ha koszos, maszatos a keze

– nem szeret mezítláb járni

– nem bírja bizonyos ételek ízét vagy állagát

– nagyon válogatós

– csak darabos / pépes ételeket fogyaszt

– zavarják az éles zajok, hangok

– szelektív a hallása

– nehezen figyel oda

– zavarják az erős fények

– nehezen tanul meg biciklizni, egyensúlyozni-

– gyakori w-ülés, lábujjhegyezés

– hárítja az új mozgásos ingereket, megváltozott egyensúlyi helyzeteket

– nehezen létesít kapcsolatot

– zavarja a tömeg (óvodai csoport)

A fentiek a lehetséges tünetek egy részét jelentik, a teljesség igénye nélkül.

Nagyon fontos, hogy a tünetek felismerése esetén mindig forduljunk szakemberhez, hiszen a
mihamarabbi tünetészlelés és a probléma diagnosztizálása az előfeltétele annak, hogy
megkezdődhessen a fejlesztő terápia (pl.: DSZIT, AIT/FST). A szenzoros integrációs zavar
tünetei szinte teljes mértékben enyhíthetők az idegrendszer érlelésével.